Ez az allergiavizsgálat-logo és a cég nevének a helye

Az allergiáról A vizsgálatokról A rendelésről A vizsgálatok díja Elérhetőségeink A weblaphoz kapcsolódó cikkek, infók


Gyakori kérdések az allergia, intolerancia témakörben:

Mi az allergia?

Mi okozhat allergiát?

Mai betegség az allergia?

Mi történik a szervezetben allergia esetén?

Milyen allergiák vannak?

Mit nevezünk táplálékallergiának?

Mi okozhat táplálékallergiát?

Mi a táplálékintolarencia?

Mik a táplálékintolarencia tünetei?

Mik a táplálékintolarencia okai?

Mik a leggyakoribb táplálékintolarenciák?

Milyen tünetei lehetnek az allergiának?

Mi a különbség a táplálékallergia és a táplálékintolarencia között?

Mi a keresztallergia?











Vissza a kezdőoldalra





Mi az allergia?
Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója ártalmatlan (pl.: táplálék, pollen, házipor, illat) vagy kevéssé kóros (pl.: rovarcsípés), illetve szintetikus anyagokra (pl.: gyógyszer, kozmetikum). Ezek az anyagok normális körülmények között semmilyen vagy csekély válasz reakciót váltanak ki a szervezetben.

Vissza a kérdésekhez



Mi okozhat allergiát?
Ha sarkítottan akarjuk megfogalmazni, bármi, szinte minden. De ezen belül vannak olyan anyagok, amik "allergogénebbek" a többieknél, azaz több embernél is okoztak már allergiát, amit ki is tudunk mutatni. Ezek a pollenek (pl. parlagfű), egyes élelmiszerek, gyógyszerek, állati szőrök, poratka, nehézfémek.

Vissza a kérdésekhez

Mai betegség az allergia?
Igenis meg nem is. Bár mostanában sokkal több ember szenved benne és sokkal többet is beszélünk róla, allergia valószínűleg azóta van, mióta emberek vannak, sőt régebben, mert nem csak emberek lehetnek allergiások.
Az első valószínűsíthető híres allergiás haláleset kb. 5000 évvel ezelőtt esett meg Egyiptomban. Menész az idős egyiptomi fáraó a Nílus partján egy "khebbel" találkozott, ez okozta a halálát. Mivel a szó vizilovat és méhet egyaránt jelent, nem tudni valóban méhcsipésre volt-e allergiás a fáraó, de a fáraók "egészségügyi kartonjait" ismerve ez nagyon könnyen elképzelhető.
"Alig" 2500 éve történt, hogy Hippiász, az athéni áruló éppen a perzsák partraszállását irányította, amikor olyan erős tüsszögés és köhögés jött rá, hogy a fogait is kiköpte Herodotosz leírása szerint, ami míg saját korában isteni közbeavatkozásnak tűnt, innen nézve leginkább erős szénanáthára, vagy asztmára utal.
Valószínűsíthető, hogy III. Richárd is allergiás volt, még pedig a földieperre, amivel őmaga tisztában volt, míg a kor orvosai nem ismerték a csalánkiütés fogalmát. Így a király, aki mint tudjuk "úgy döntött gazember lesz", úgy is viselkedett mint egy gazemberhez illik, és mivel tisztában volt vele mennyi epertől, mennyi idő alatt mennyi kiütése jelenik meg, amikor valakit ki akart végeztetni azzal, hogy megmérgezte őt, vagy "simán csak" boszorkánysággal, akkor ezek a kiütések jól jöttek neki, hogy igazát másokkal is elhitesse.
Szóval az allergia ősi betegség, legfeljebb őseink még nem tudták miben is szenvednek.

Vissza a kérdésekhez

Mi történik a szervezetben allergia esetén?
Az immunrendszer feladata, hogy védje szervezetünket az idegen „behatolókkal" szemben. Pl,: baktériumok, vírusok, stb. ellen. Allergia esetén az immunrendszer kórósan, túlzóan reagál bizonyos "hétköznapi" anyagokra is.
Az immunrendszer többféle immunsejtből áll, amelyek egy része antitest (ellenanyag) képzésére képes. Azokat az anyagot, ami antitest-termelést váltanak ki, antigénnek nevezünk. Azokat az anyagokat, amelyek antitest termelést és további immunreakciókat (allergiás reakció) váltanak ki, allergéneknek nevezzük. Minden allergén egyben antigén is.

Az antitesteknek több fő típusa van:

Egy-egy antitest normális esetben a neki megfelelő antigénhez kapcsolódik. Mivel egy-egy antigénmolekula néhány apró részletében hasonlít egy másikra, előfordul, hogy az antitest tévedésből nem a neki megfelelő antigénhez kapcsolódik (téves kapcsolás).
Az allergiás betegekben ezek az anyagok vagy behatások - melyek a nem-allergiásoknál kóros reakciót nem okoznak - túlzott mértékű ellenanyag (antitest) termeléséhez vezetnek. Amikor a szervezet ismételten találkozik az allergénnel (kiváltó okkal), kialakul az allergiás reakció.
Az antitesteken kivül a klasszikus allergiás reakció mechanizmusában fontos szerepük van a hízósejteknek is.
A hízósejtek a kötőszövetekben, a hajszálerek mentén – legnagyobb mennyiségben a bőrben, a légzőrendszerben és az emésztőcsatornában – található nagyméretű sejtek.
A hízósejtek szemcséinek tartályait hírvivő vegyületek töltik ki, elsősorban hisztamin.
A hírvivő vegyületek utasításokat továbbítanak, így teszik lehetővé az immunsejtek összehangolt működést.
Az allergiás reakció során az allergén-antitest kapcsolódás következtében az immunrendszer aktíválja a hízósejteket.
Amikor a hízósejtek aktiválódnak, kiürítik magukból a tartályként funkcionáló szemcséket. Hisztamin szabadul fel a szervezetben.
Tehát amikor a szervezet tévedésből azt a parancsot kapja, hogy a szervezetbe került anyag veszélyes, felszabadul a hisztamin. Ezek a kibocsátott vegyületek felelősek az allergiás tünetek kialakulásáért.

Hisztamin által kiváltott tünetek:

Vissza a kérdésekhez

Milyen allergiák vannak?

A szakirodalom megkülönbözteti a légúti allergiás megbetegedéseket pl,: szénanátha, a bőrgyógyászati allergiákat, az immunkomplex megbetegedéseket, a táplálék allergiákat, a szem allergiás megbetegedéseit és a fém illetve a gyógyszerallergiákat.

Vissza a kérdésekhez

Mit nevezünk táplálékallergiának?

Táplálékallergiáról akkor beszélünk, ha a szervezet védekező reakcióval válaszol olyan táplálékok fogyasztására, amelyek alapvetően nem jelentenek veszélyt a szervezet számára.
Amikor a szervezet táplálékkal találkozik, az immunrendszer működésbe lép, és az elfogyasztott táplálékkal szemben vagy tolerancia, vagy izgalmi állapot alakul ki, ilyenkor az immunrendszer aktíválódik.
A tolerancia teszi lehetővé az emberek többsége számára a különböző táplálékok problémamentes elfogyasztását.
Az immunrendszer aktiválódását kiváltó tápanyagok ismételt fogyasztásakor a szervezetben immunaktiv anyagok (pl. hisztamin, IgE ellenanyagok) szaporodnak fel, amelyek egyaránt hatnak a gyomor-bélrendszer működésére, a bőrre, a légzőrendszerre és a szívműködésre, aminek következményeként allergiás reakció jön létre.
A táplálékallaergia tünetei kialakulhatnak azonnal, vagy 2-3 órával a táplálék elfogyasztása után, de lehetséges néhány nap múlva is.
A tünetek lehetnek hányás, hasmenés, görcsös hasi fájdalom, kipirulás, viszketés, csalánkiütés, a garat és a torok viszketése, nehézlégzés, vérnyomásesés, eszméletvesztés. A tünetek legsúlyosabb formája az anafilaxia, amely halálhoz is vezethet.
A táplálékallergia lassan kialakuló formája is kiváltó oka lehet a következő betegségek, tünetek megjelenésének, kialakulásának ezek az étvágytalanság, bélhurut, vérszegénység és a reflux (a gyomortartalom visszaáramlása a nyelőcsőbe).

Vissza a kérdésekhez

Mi okozhat táplálékallergiát?

A táplálékallergiát általában valamilyen nagyobb fehérjemolekula okozza, melyet a szervezet idegenként ismer fel.
Sokszor a fehérje elégtelen lebomlásának következménye, épp ezért specifikus enzimpótlással és a bélflóra egyensúlyban tartásával a tünetek csökkenthetők.
A leggyakoribb allergiát kiváltó táplálékok:


Vissza a kérdésekhez

Mi a táplálékintolarencia?
Az elfogyasztott ételt enzimek bontják le, szervezetünknek a fehérjék előállításához a táplálék teljes megemésztése szükséges.
Táplálékintolerancia esetén bizonyos emésztőenzimek hiányoznak, vagy nem megfelelő mennyiségben vannak jelen a szervezetben.
Ennek következtében, az adott táplálék bizonyos alkotója nem tud lebomlani megfelelően.
Ha a táplálék csak részben bomlik le, olyan nagyobb komponensek maradnak vissza, melyek nem képesek az emésztőrendszerben felszívódni.
A maradék, lebontatlan tápanyag végigmegy a tápcsatornán és ozmotikus hatása révén folyadék és sófelszívódási gondokat okoz, illetve a belekben lévő baktériumok hatására savak keletkeznek belőle, melyek bélproblémákhoz vezetnek.
Például tejcukor intolerancia esetén a szervezetből hiányzik vagy kismennyiségben van jelen a laktáz enzim, ami a tejcukor bontásáért felelős.
A tejcukor érzékeny beteg esetében a tej elfogyasztását követő egy óra múlva jelentkeznek a tünetek: puffadás, hasi fájdalmak, hasmenés, mivel a tejcukor bomlása nem történt meg megfelelően.
Ételintollerancia esetén a tünetek sokszor csak hosszú órákkal vagy napokkal az étel elfogyasztása után mutatkoznak, illetve sok esetben csak a rendszeres fogyasztás hatására jönnek elő, nem könnyű rájönni, hogy pontosan mi okozzák a problémákat.
Táplálék intolerancia esetén a tüneteket kiváltó élelmiszer kizárása az étrendből sokat javíthat a beteg életminőségén.
Mivel az étel gyulladásos eltérést okoz a bélben, így immunglobulin G termelődik, ami a vérből kimutatható. Ez lehetővé teszi, hogy megfelelő teszttel megállapítható legyen a táplálékintolerancia.

Vissza a kérdésekhez

Mik a táplálékintolarencia tünetei?
A táplálékintolerancia tünetei a táplálék elfogyasztása után hosszú idővel, akár napokkal később jelentkeznek.
Ezek általában nem veszélyesek, de nagyon kellemetlenek tudnak lenni.
A tünetek erőssége függ a beteg által termelt enzimek, illetve az elfogyasztott reaktív táplálék mennyiségétől.

Ezek a tünetek lehetnek:

Tudományos vizsgálatok támasztják alá, hogy az autisztikus gyerekek diagnosztikájának része az ételintolerancia vizsgálat!
Jól ismert a szakirodalomból, amit saját gyakorlatunk is beigazolt, hogy a megfelelő étrend jótékony hatással van az autista(ASD) betegek klinikai állapotára és életminőségére!
Az elhízott, túlsúlyos vagy tanulási nehézségekkel küszködő esetleg hiperaktív gyerekeknél és a migrénes panaszokkal élőknél az átlagosnál is magasabb ételintolarencia értékek mérhetők!
Felnőtteknél a depresszió és szorongás illetve az elhízás okai között is szerepelhet táplálékintolerancia!

Vissza a kérdésekhez

Mik a táplálékintolarencia okai?
A táplálékintolarencia klasszikus oka bizonyos emésztő enzimek alacsony mennyisége vagy hiánya.

De ételintolerancia alakulhat ki valamely gyógyszerek mellékhatásaként is.
Ilyenkor a gyógyszerek reakcióba lépnek az élelmiszerben található komponensekkel, mint a koffein, szalicilátok vagy hisztaminok.
Intolerancia jelentkezhet szulfid formájú élelmiszeradalékok, tartósítószerek jelenléte miatt is.

Számos élelmiszer tartalmaz természetesen előforduló toxikus komponenseket, amelyek megzavarhatják az emésztőrendszert.
Ilyen például a nem eléggé megfőzött bab, ami lektineket tartalmaz. A lektinek toxikus hatásuk révén ételintoleranciához vezethetnek.

Vissza a kérdésekhez

Mik a leggyakoribb táplálékintolarenciák?
A leggyakoribb a laktóz intolerancia. Ilyenkor a tejcukor emésztéséhez szükséges laktáz enzim hiányzik vagy csak kismennyiségben van jelen a szervezetben.
A világon legalább minden tizedik embernek van ilyen enzim defektusa, de vannak olyan népcsoportok, ahol a felnőtt lakosság szinte 100%-ban tejcukor érzékeny. (pl.: Közép és Dél-Afrika negrid lakossága)
A tejcukor érzékenység puffadást, alhasi fájdalmat és gyakran hasmenést okoz, ha a beteg tejet fogyaszt.

Gyakori intolerancia még a gluténintolerancia vagy cöliákia, amit magyarul lisztérzékenységnek hívnak.
A lisztérzékenység autoimmun betegség, mely genetikailag hajlamos emberekben a gluténfogyasztás következtében alakul ki.
Glutén a búzában, árpában, rozsban és a zabban található fehérje, innen is ered a betegség magyar neve, hogy lisztérzékenység.
A betegség a vékonybelet érinti.
A cöliákiában szenvedők esetében az ételben lévő glutén rongálja a bélfalat, vékonybélgyulladást és -károsodást alakulhat ki, aminek következményeképp az ételek emésztése és megfelelő felszívódása akadályozottá válik.
A folyamat eredménye lényegében egy krónikus rosszultápláltság, kalória- valamint az alapvető tápanyagok- mint fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok- hiánya léphet fel.
A klasszikus táplálékintolerancia tüneteken túl (puffadás, hasmenés, stb.) felnőtteknél súlyvesztéshez, gyermekeknél pedig növekedési rendellenességek észlelhetőek a nem megfelelő tápanyag felszívódás következtében.
Újabb feltételezések szerint, a gluténintolerancia kapcsolatba hozható bizonyos májbetegségekkel, bőrgyulladásokkal, egyes típusú cukorbetegséggel és akár terméketlenség is.

Az alkohol intolerancia az alkoholbontó aldehid dehidrogenáz enzim hiányából ered.
A betegnél már kis mennyiségű alkohol fogyasztása is rosszulléthez vezethet.

A fruktóz intolerancia a fruktóz metabolizmus ritka genetikai rendellenessége, melyet a glükózzá alakításban részt vevő aldoláz B nevű enzim hiánya okoz.

Az élesztő intolerancia tünetei lehetnek a fejfájás, légzési nehézség, alhasi görcsök, bőrproblémák és a hirtelen hangulatváltozások.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) szintén nagyon gyakori betegség, aminek részben táplálékintolerancia is állhat a hátterében.
IBS esetén a bél perisztaltikus mozgása (összehúzódások és elernyedések) megváltozik a normálishoz képest, az összehúzások erőteljesebbek lehetnek, így a táplálék gyorsabban halad át a tápcsatornán (hasmenés), de le is lassulhat a perisztaltika, ami székrekedéssel jár.
Az IBS pontos okai nem ismertek, de a stresszen és hormonális hatásokon túl a fogyasztott táplálékok is közrejátszanak a tünetek erősödésében vagy gyengülésében.
Ezek lehetnek bizonyos ételek, de ételadalékok vagy mesterséges édesítőszerek, tartósítószerek, amiket csak az ételintolerancia vizsgálat tud kimutatni.

Vissza a kérdésekhez

Milyen tünetei lehetnek az allergiának?


Vissza a kérdésekhez

Mi a különbség a táplálékallergia és a táplálékintolarencia között?
Allergia esetén a szervezet immunrendszere lép akcióba azzal a tápanyaggal szemben, amire a beteg allergiás, míg a táplálékintolerancia esetén a tápanyag lebontásáért felelős enzimek hiányoznak, vagy nem megfelelő mennyiségben vannak jelen a szervezetben és ez okozza a tüneteket.
Allergia esetén a szervezetben a reakció kapcsán immunglobulin E termelődik az adott étel ellen, míg intolerancia esetén az emésztőrendszer működési zavara miatt az étel gyulladásos eltérést okoz a bélben, emiatt immunglobulin G termelődik.
Az intolerancia tünetei általában enyhébbek, mint az allergiáé.
Allergia esetén mindig a tápanyag fehérjéje "felelős" a tűnetekért, míg intolerancia esetén ez általában a szénhidrát.
Például: tejfehérje allergia és tejcukor intolerancia
Egy enyhe allergia és intolerancia tünetei a beteg számára sokszor nem megkülönböztethetőek.
Jelentős különbség viszont már ilyen esetben is, hogy míg allergia esetén a legkisebb mennyiség hatására is megjelennek a tünetek, tünet együttes, addig intolerancia esetén ez függ a mennyiségtől.
Éppen ezért allergia esetén az adott táplálékot végleg ki kell iktatni a beteg étrendjéből, míg intoleranci esetén valamilyen kompromisszumra kell jutni, hogy milyen mennyiségben és milyen gyakorisággal fogyaszthatja azt a beteg kellemetlen következmények nélkül.

Vissza a kérdésekhez

Mi a keresztallergia?

Akkor beszélünk keresztallegiáról, ha a szervezet a különböző allergizáló fehérjéket azonosként ismer fel. Ez azt jelenti, hogy egy, az eredeti allergizáló fehérjéhez hasonló másik fehérje is kiváltja az immunválaszt.

Keresztallergiát okozhatnak: A gyermekkorban kezdődő allergia általában kinőhető.De minél később kezdődik egy allergiás megbetegedés, annál kisebb az esélye a gyógyulásnak.
Kezelésekor a legfontosabb teendő az allergének kiküszöbölése/elkerülése, és a tünetek csillapítása.

Vissza a kérdésekhez

Vissza a kezdőoldalra