Ételintolerancia

Az ételintolerancia krónikus érzékenységet jelent bizonyos élelmiszerekre, amely az emésztőrendszer és az immunrendszer egymásra hatásából alakul ki!

Ismert tény, hogy az ételintoleranciában szenvedő, IBS betegek tüneteiben jelentőst csökkenést hozhat, ha az ételintoleranciát okozó ételek kikerülnek étrendjükből, ezért javasoljuk, hogy minél előbb végeztessen ételintolerancia vizsgálatot!

A tünetek az ételintoleranciát kiváltó étel elfogyasztása után hosszú idővel - akár még napokkal később is - jelentkeznek. Ezen betegek panaszai az egyébként negatív leletek ellenére sem szűnnek meg, ilyenkor érdemes ételintoleranciára gyanakodni és az ételintolerancia tesztet elvégezni.

Az ételintolerancia tünetei lehetnek:

• Bélproblémák (gyulladás, hasmenés, székrekedés)
• Bőrproblémák
• Ekcéma, endogén ekcéma
• Atópia
• Emésztési zavarok (puffadás)
• Hasi fájdalmak
• Álmatlanság
• Izületi gyulladás és izületi fájdalmak
• Krónikus fejfájás
• Krónikus légzőszervi tünetek (asztmás légzés, hörghurut, állandó köhögés)
• Migrén
• Menstruációs problémák
• Súlyproblémák (pf. kóros túlsúly)
• Szívdobogás érzés
• Hyperaktivitás
• Autizmus

Az ételintolerancia tünetei lassabban alakulnak ki és nem annyira egyértelműek, mint az allergiáé. A tünetek sokszor csak napokkal-hetekkel az étel elfogyasztása után mutatkoznak, sok esetben csak a rendszeres fogyasztás következtében alakulnak ki.

A tünetek közös jellemzői, hogy lassan alakulnak ki, rendszertelenül térnek vissza és mögöttük semmilyen, a klasszikus diagnosztikai vizsgálatokkal (labor, röntgen, ultrahang, CT, MRI) kimutatható elváltozás nincs.

A gyermekek ételintolerancia eredménye alapján a beállított étrend (krónikus bőrtünetek, hasi panaszok, hyperaktivitás) hatásosan javít az állapotukon. A dietetikus szakember segítségével végzett több hónapos diéta után jelentős része fokozatosan visszavezethető a mindennapi étrendbe.

Az ételintolerancia kezelése

Az ételintolerancia kezelése az érzékenységet okozó étel elhagyása az étrendből, azonban ügyelni kell arra, hogy az elhagyott ételben található fontos tápanyagokat más módon pótoljuk és elkerüljük a hiányos táplálkozást. Az adott ételintolerancia nem tart a beteg élete végéig. Ha az érzékenységet kiváltó étel hosszabb ideig nem fogyasztják, akkor a szervezet képes lehet kisebb mennyiségben ismét tolerálni azt. A diéta átalakításánál minden esetben ajánlott dietetikus vagy más szakember tanácsát kikérni.

Az ételintolerancia alatt csak az élelmiszerek fehérje komponenseivel szemben a szervezetben képződött immun gamma globulin (IgG) által mediált, és rendszerint diffuz tüneteket produkáló kórokot értjük.

Amíg a hagyományos ételallergia többé-kevésbé egységes pathomechanizmusu folyamatokat takar (IgE termelődés, hisztamin felszabadulás és a következményes, gyors fiziológiai reakciók) addig, az ételintolerancia vagy másképpen nem – IgE mediált allergiás reakció elnevezés számos, egymástól a pathogenesisben, a tünetekben különböző kórállapotot takar. Igy az ételintolerancia gyüjtőfogalom alatt tárgyalják a különféle szénhidrát anyagcserezavarokat (laktóz, fruktóz, sorbitol intolerancia) az autoimmun hátterü cöliákiát, de ide sorolják pld. a különféle élelmiszer tartósitószerek által kiváltott, nem IgE mediált tüneteket is.

Mi az ételintolerancia alatt CSAK az élelmiszerek fehérje komponenseivel szemben a szervezetben képződött immun gammaglobulin (IgG által mediált) és rendszerint diffúz tüneteket produkáló kórokot értjük.

Az ételintolerancia előzménye a (vékony)bél bármilyen okból történő károsodása és a következményes felszivódási zavar. A vékonybél károsodás okai sokfélék lehetnek (vírus/baktérium fertőzés, elhúzódó antibiotikum kezelés, egyéb gyulladásos bélbetegségek). A bélkárosodás következményeként az éppen elfogyasztott táplálék egyes fehérje komponensei még a teljes megemésztődés előtt átjutnak a bélfalon és a keringésbe kerülnek. Itt velük szemben normális immunválasz fejlődik ki, melynek eredményeképpen az adott táplálék egy fehérje komponensével, mint antigénnel szemben termelődött táplálék specifikus IgG jelenik meg a vérben. Amennyiben egy későbbi, hasonló bélkárosodás során ugyanaz az antigén jut be a keringésbe, a már ottlevő IgG molekulákkal kapcsolódva immun komplexek alakulnak ki. Az immun komplexek a különféle szövetekben felhalmozódva aktiválják a komplement rendszert és megkezdődik a (PMN) leukociák akkumulációja, mely végső soron a cytokin rendszer egyes komponenseinek közvetítésével – a szövetek akut gyulladásához vezet. A gyulladásos folyamat – sok, további áttéten manifesztálódó – eredménye pedig a (diffúz) panaszok megjelenése. Ez a mechanizmus értelemszerüen magyarázatot ad a specifikus IgG által jelzett táplálék megvonásával elérhető tünet javulásra (az antigén komponens elhagyásával) az immunkomplexek koncentrációja a tüneteket előidőző szint alá csökken.

A tünetek közös jellemzői, hogy lassan alakulnak ki, rendszertelenül térnek vissza, és mögöttük semmilyen, a klasszikus diagnosztikai vizsgálatokkal (labor, röntgen, ultrahang, CT, MR) kimutatható elváltozás nincs. A leggyakoribban az emésztőszervi elváltozások, de sürün találkoznak az orvosok bőrtünetekkel, ekcémával, kiütésekkel, atópiás dermatitisszel, migrénszerü fejfájással, pollen allergiára emlékeztető, de nem pollen okozta náthával, továbbá idegrendszeri tünetekkel, álmatlansággal és depresszióval is. Az utóbbi időben megjelent néhány újabb allergén: a sör komponensei, (sörélesztő, árpa, maláta) a fogyasztószerekben is alkalmazott Alga Wakame, vagy a tenger gyümölcsei (rákok, csigák, kagylók). Bizonyos ételekre viszont alig mutatható ki ételintolerancia itt elsősorban – a nemzetközi tapasztalatokkal megegyezően – a vörös húsokat említjük.

Az elmúlt években talán nem meglepő módon az ételintolerancia vizsgálatot kérők 87 %-a 25 évnél idősebb nő volt. Az ételintolerancia iránt a legjelentősebb érdeklődés az egészség tudatos hölgyek körében volt megfigyelhető, ezek a páciensek – nagy részben édesanyák – hozták a gyermekeiket is ételintolerancia vizsgálatra.

A már egy-másfél éves kortól elvégezhető vizsgálatot a tünetek nagyon széles köre esetén javasolják elvégezni akkor, ha az előzetesen az orvos által elvégzett diagnosztikai vizsgálatok más, csak gyógyszerekkel kezelhető kórkép jelenlétét kizárták. A visszajelzések szerint is az étrend változtatás eredményeképpen a gyermekek 95%-ának állapota javult oly annyira, hogy 70 %-kuk panaszmentessé vált.

A gyermekeknél az ételintolerancia jelenlétére utalnak a bőrtünetek (csalánkiütés, ekcéma, a visszatérő emésztőszervi panaszok, hasgörcs, hasmenés, étvágytalanság) makacs hurut, aszthma, a súlyfejlődés elmaradása, további bizonyos viselkedési panaszok (hyperaktivitás, figyelemzavar). A fenti panaszok gyakran kombinációban is előfordulnak.

A pikkelysömörös / psoriasisos nőbetegeknél fontos lenne az ételintolerancia kivizsgálása, a diéta betartása, ugyanis a nemzetközi adatok alapján a leánygyermekeik 87 %-ban érintettek lehetnek a cöliákiára.

Az IBS (irritábilis bélszindróma) szintén nagyon gyakori betegség, pontos okai nem ismertek, de a stresszen és a hormonális hatásokon túl – a fogyasztott táplálékok is közrejátszanak a tünetek erősödésében vagy gyengülésében.

Az ételintolerancia nem veszélyes betegség! Azonban az élelmiszerekre kialakuló érzékenység nagyon kellemetlen tüneteket okozhat és nagymértékben ronthatja a beteg életmínőségét.

Az ételintolerancia súlyossága függ az elfogyasztott étel mennyiségétől. Többnyire az emésztőenzimek alulműködése okozza a panaszt.

Gyermekek esetében különösen fontos az ételintolerancia meghatározása, mivel megfelelő diéta alkalmazása esetén nemcsak a tünetek, hanem maga a túlérzékenység is megszűntethető, úgymond „kinövi a gyerek”.

Lehetséges Intoleranciák: 

A leggyakoribb a laktóz intolerancia, ilyenkor a tejcukor emésztéséhez szükséges laktáz enzim hiányzik, vagy csak kismennyiségben van jelen a szervezetben. A tejcukor érzékenység (laktóz) puffadást, alhasi fájdalmat és gyakran hasmenést okoz ha a beteg tejet fogyaszt.

Gyakori még a glutén intolerancia (cöliákia) amit magyarul lisztérzékenységnek hivnak. A lisztérzékenység autoimmun betegség, mely genetikailag hajlamos emberekben a glutén fogyasztás következtében alakul ki. A glutén a buzában, árpában és a zabban található fehérje, innen is ered a lisztérzékenység szó is. A betegség a vékonybelet érinti a cöliákiában szenvedők esetében az ételben levő glutén rongálja a bélfalat, vékonybél gyulladást és károsodást okoz. Ennek következtében az ételek emésztése és megfelelő felszivódása akadályozottá válik. A folyamat eredménye lényegében egy krónikus rosszul tápláltság, kalória- valamint az alapvető tápanyagok – mint fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok hiánya léphet fel. A klasszikus ételintolerancia ételeken túl felnőtteknél súlyvesztéshez, a gyerekeknél pedig növekedési rendellenességet észlelhetők a nem megfelelő tápanyag felszivódás következtében. Újabb feltételezések szerint a glutén intolerancia kapcsolatba hozható bizonyos májbetegségekkel, bőrgyulladásokkal, I-es típusú cukorbetegséggel és akár a terméketlenséggel is.

Az alkohol intolerancia az alkoholbontó aldehid dehydrogenaz enzim hiányából ered. A betegnél már kis mennyiségü alkohol fogyasztása is rosszulléthez vezethet. A fruktóz intolerancia a fruktóz metabolizmus ritka genetikai rendellenessége, melyett a glükozzá alakításban résztvevő aldoláz B nevü enzim hiánya okozza.

Az élesztő intolerancia tünetei lehetnek fejfájás, légzési nehézség, alhasi görcsök, bőrproblémák és a hirtelen hangulatváltozások.

Az ételintolerancia lehetséges tünetei:

(Az alább felsorolt tüneteket nem csak ételintolerancia okozhatja, egyéb megbetegedés is lehet ezért javasoljuk, hogy a tünetek megjelenésekor forduljon orvosához!)